Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Mézédes baklava, kívánlak!

Történetem hőse, Judit, korai harmincas éveiben járó határozott, céltudatos nő. már vagy jó öt perce, mióta eltökélte, hogy életét új, szélesebb, pezsgőbb áramlatokba irányítja, hogy útja végén sebesen buzgó folyóként ömlessze vizét zuhatagként az elmúlás tavába, és ne kiszáradt csermelyként tikkadjon el az élet rideg földjében. a méhe és szíve egyszerre ugrott össze a felismeréstől, ami délután három óra ötvennégy perckor érte a végzetes szenvedélyek sorozat nézése közben, midőn a szolgasorban élő lány és a jóképű földesúr csókká váltották a szerelmük zálogát. kifutott a bableves, villant át az agyán még egy pillanatra, de a gondolatot elhesegette, mint tovatűnő lepkét a lemenő nap fényénél a lepkekergető.  majd zabál májkrémet, gondolt ő urára, aki nomen est omen* uralkodott őfelette, mint kalodába zárt lelken a börtönőr.

gondolatában megjelentek előtte új kihívások, új érzések, a szellő sugallata, amint simogatja bőrének selymes rétegeit a lemenő nap fényénél. gyantáztatnom kéne, nézett be nadrágja alá, szúrós ölét vizsgálva, mely keserűsége tüskéiként szimbolizálták a keserűségét. judit az elhatározás útjára lépett, a fiókból a számlák és csekkek tengeréből kihalászta kosztra és másegyebekre  félretett pénzét, felkapta csinos virágmintázatú ruháját, melyet egy boldog letűnt korban vásárolt még magának, feltűzte selymesen leomló haját és lement a közeli kozmetikushoz megszabadulni sörtéitől, majd betért a közeli utazási irodába, hogy maga mögött hagyva az élet keserűségeit, új kalandokra áhítozva elrepüljön last minute-tal a varázslatos görögbe'.

Heraklion repterén, kilépve a repülőből in medias res** megcsapta a vadító pára tartama. mélyet szippantott a levegőből, és a kerozin és a szemétszagon túl érezte a jázminillatú vad, burjánzó növényzet jázminillatú illatát. három órával később, miután elmutogatta a információs pult rideg kosztümöt viselő úrnőjének, hogy elveszett a csomagja, és miután az előkerült a rejtelmek ködéből, elsőre feldúlta, hogy azt illetlen kezek láthatóan áttúrták. de feldúltsága elillanni kezdett és ölében vad perzselést érzett a gondolatra, hogy fehérneműjét izmos kezű idegen férfiak tenyere tapinthatta. c'est la vie! *** gondolta mosolyra húzva száját és kilépve a reptér ajtaján fürkésző tekintetével egyből a szerelem imbolygó jelzéseit kereste. ehelyett azonban a kijáratnál egy legalább negyven éves koszszürke busz fogadta, és 48 magyar turista ideges szempárja. tessen már jönni, elég régóta várjuk türelemmel...szólt hozzá türelmetlenkedve az idegenvezető, és hátulról egy utas szisszent kígyóként: szájjámáfel te büdös kurva, az isten baszna meg, mindjá rádtaposok. de felesége csitította: nyugodj le, gyula... bárkivel megeshet. a hangok azonban távolról szűrődtek judit felé, mert a vezetőülésen megpillantotta egy férfi öles karjait, amint határozottan szorították a busz nyúl szőrös kormányát. öle lángra nyúlt, forrt mint a vezúv magmája****, érzékei sasként cikáztak a magasba. az egész úton szemét le sem tudta venni a buszvezető fodros tarkójáról, és hatalmas kezeiről, ahogy erővel, de mégis oly könnyedén játszottak a busz kormányával és érzékeny műszereivel... az út végén remélte, hogy elkapja a férfi tekintetét, de le kellett szálljon (szálljá má le a büdös kurva anyádat, miattad vártunk ezen a geci buszon - szűrődött megint elő az utas hangja, de oly távoli volt ez a hang, mint éjfélkor a beduinnak a déli harangszó).

a szállodában enyhe csalódottságot érzett, miközben foltos ágyán (vajh minő test-csatákat, ölelő szorításokat láthatott már!) ülve hesegette a lábával a csótányokat. miért kerüli el a szerelem? hol az a parázs pezsgés, az a csutakos izgalom, amiről annyit hallott már ő, de át még nem élhette! vajh minden ölelést állott sörszag kísér, és pállott klaffogás, amint a szőrös herék a szerelem völgyének ütköznek? vagy létezik-e mindent elsöprő beteljesülés, amint egy férfi nem az ágyhuzatra élvez el, hogy utána ő mehessen leszedni, kivinni a mosógéphez, keresni mások huzatot, újra felhúzni és közben még egy szendvicset is csinálni a férfinek? reménye elillanni kezdett a lemenő nap fényénél, de még ott pislákolt benne, mint ahogy az esthajnalcsillag, a vénusz bolygó***** a messzi utazóknak és a szerelmeseknek ragyog az égen.

ekkor váratlan kopogást hallott az ajtó felől. magára kapott gyorsan egy lepelt, mely selymesen omolt testére, mert addig meztelenül ült az ágy szélén, mert ruhájaba erőteljesen beizzadt, ezért levette. ki az? kérdezte, de a vad, titokzatos nyelven érkezett választ nem értette. tán a buszvezető lesz az! remegő porcikákkal nyitott ajtót, de az ajtóban nem Ő állt, hanem egy másik férfi. a férfi barna, titokzatos tekintete, mely bongyor fürtjei alól lestek rá, átjárta testét. izmos, erős, nomád****** keze egy wc-pumpát szorongatott határozottan. az idegen férfi határozottan a szobába sietett, a fürdőszoba felé. judit becsukta az ajtót és felült az ágyra, hogy megvárja mi fog történni... a férfi háttal letérdelt a kagylóhoz és határozott mozdulatokkal belenyomta a pumpát. judit megfigyelhette a férfi erős izomzatú farozatát, dagadó izmait, melyek az erőlködéstől majd szétpattantak hátára izzadt, kockás inge alatt. bokájától elindult egy vad bizsergés juditnak, elfeküdt az ágyon és úgy nézte a férfit, aki hirtelen lassan visszatekintett rá, anélkül hogy abbahagyta volna a pumpálást, és sejtelmesen, mint egy titokzatos beduin a pálmafák árnyékában, rákacsintott. judit teste megremegett, és a lemenő nap fényénel betöltötte a szerelem csodálatos borzongása, édes kéje, párlatos harmatos fürtjei.

azóta judit ha a körúton jár, mindig betér az egyik gyrososhoz, ahol az eladó férfinak hasonló barna igéző szempárja van, mint azon az estén, annak a férfinak, akire mindig gondol, és kér egy baklavát, és miközben elmajszolja, érzi amint annak mézédes ragacsos kéje lecsobog a torkán. judit testét átjárja a kéj, majd megtörli a száját szalvétával, és határozottan, boldogan lép ki az utcára, ahol orrlyukaiban még most is érzi a varázslatos görögország fülledt emlékének az illatát.


* nevéhez illendően
** a dolgok közepébe csapva
*** this is life! / ilyen az élet!
**** felszínalatti, olvadt kőzetanyag
***** nevét Venusról, a szerelem római istennőjéről kapta
****** vad

Címkék: mezedes baklava kivanlak!

2012.02.23. 12:36 49 hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://tibor.blog.hu/api/trackback/id/tr294185180

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ödönbá 2012.02.23. 13:08:16

Tibikém bameg!
Ez a Judit az a Judit aki itt a múltkor felkorbácsolta a kedélyeket mint Üllői úton az UTE drukker?

IzomTibi · http://tibor.blog.hu 2012.02.23. 13:10:15

@Ödönbá: nem hinném, mert azt tudtommal meg is basszák a wc-pumpával.

sa_ttila2 2012.02.23. 13:33:46

Gyula for preizdent, mácsak a felszállásért is...
De mi lett a férjével? Evett végül májkrémet? :)))))))))

mbrz 2012.02.23. 13:34:54

hehehehehe FUJ.

amúgy pazar.

Közbiztonság Szilárd 2012.02.23. 15:06:06

"Heraklion repterén, kilépve a repülőből in medias res** megcsapta a vadító pára tartama"

Kiváló példa ez a mondat arra, hogy miért nem szabad idegen szavakat használni, ha nem tudjuk, mit jelentenek...

Ja, egyébként a város neve Iraklion. Heraklion az ókorban volt.

Arról nem is beszélnék, hogy a firkálmány hemzseg a helyesírási és stílus hibáktól. A költőinek szánt erőltett szóösszetételekről már nem is szólva.

Röviden: ez szar.

IzomTibi · http://tibor.blog.hu 2012.02.23. 15:09:29

@Közbiztonság Szilárd: te meg bebizonyítottad, hogy te vagy itt a legnagyobb fasz, gratulálok! hogy miért, azt nem én fogom megosztani veled.

Ödönbá 2012.02.23. 15:35:31

Már látom Tiborkám hogy a következő írásodban lesz szerepe Szilárdnak is...

Egy "népművelő" blogon népet művelni minimum nem szerencsés dolog. Aki meg a viccet (iróniát) nem érti sikeres ember nem lehet.

LionOfZion 2012.02.23. 15:35:34

Kedves Tibor!

Kicsit más területre kalandoztál, de akiknek szól az ironikus írás remélem levágják... vagy nem. Bár kéne egy statisztika hány Fejős Éva és Iron Flower rajngó hölgy olvassa a blogod:D

Amúgy odabasz

Fotósképző · https://www.fotoskepzo.hu 2012.02.23. 15:56:13

Ez jól esett, így kora délután!

A lelki szemeimmel már le is fotóztam ezt a Juditot! ;)

phaidros 2012.02.23. 16:20:08

@Közbiztonság Szilárd: hehehe, eltéved értelmiségi turista egy füstös kocsmablogban. Mit fogsz te itt kapni. :)

Vérnyúl, Döme, Dagi, Fufu, avagy a Jó, a Rossz, és 2012.02.23. 16:29:49

áháháháhááááááá!!!!
csízüsz fákking krájszt!!!!

annyira romcsy, hogy felfordult tőle a gyomrom, csak egy mestermű tud belőlem ilyen érzéseket kiváltani.

a csillagozás meg külön nagyon czukky, ha nekem szól, akkor megtisztelve érzem magam.

jó lujza 2012.02.23. 16:31:27

Ohhh ez nagggyon romantikus volt! :D

ratatüj - az édes vadállat 2012.02.23. 16:35:26

Igen remek.
(A muveszno neve helyesen: Ironn Flower)

Styxx 2012.02.23. 18:08:48

@phaidros:
Közbiztonság Szilárd mostanában a kedvenc trollom. Már a nickválasztása is telitalálat.

Hal Stanton 2012.02.23. 18:37:19

Szilárd meggyőződésem, hogy ebben a szövegben baj van a közbiztonsággal! Kérem elejétől a végéig törölni, mert ez bűnelkövetés a helyesírás és a szépirodalom ellen! Olyannyira, mintha tankok mélytüdejű robaja dobolna az éj vajpuhává nyújtott dobhártyáján.

Sparti300 2012.02.23. 19:11:17

Mi a szar akar lenni ez a fosssss iromány?

Heinrich Lehmann-Willenbrock 2012.02.23. 19:33:36

nem mondok én semmit, két blog van amelynek minden betűjét végigolvastam. az egyik ez, másik a lemil. itt az ideje,hogy legmélyebb tiszteletemet fejezzem ki. még regisztráltam is a kedvedért. természetesen semmi 69 vagy vagy ilyesmi.

1kutya 2012.02.23. 19:43:23

fúúú... ehhez képest a rózsaszín könyvek sorozat lófasz és kisestifény!

Közbiztonság Szilárd 2012.02.24. 01:54:53

@IzomTibi:
Hát nálad nagyobb fasz nem nagyon lehetek, mert az fizikai lehetetlenség.

Szóval valamit elnéztél.
Vagy a tükrödhöz beszélsz?

shadow555 2012.02.24. 03:22:27

Te Szilárd 4
Nem igazán kedveljük Mi itt a hozzád hasonlóakat,kiváltképp most téged sem,úgyhogy légy olyan kedves és fáradj át egy másik Blog rád kíváncsi,hasonszőrűen ostoba nyelvtan nácik közé kommentelni.
VAGY FELGYÚJTALAK A GECIBE!!!!
Remélem megfontolod szívből jövő építő jellegű tanácsom és ELTAKARODSZ A TŐGYARCÚ ROMÁN JETI KURVA ANYÁDBA!!!

/ms 2012.02.24. 07:50:18

sárbogárdi.jolán meg sírva jegyzetel (nem lehetett ugyebár az egymáséi)

Paladdin 2012.02.24. 09:48:25

Tibikém, arany szívem, ez is és az előző posztod is mestermunka. A karakterek eleven apoteózisai a magyar rögvalóságnak az utolsó mellékszereplőig (featuring Gyula és a farmeröltönyös csávó); és látszik, hogy bármilyen stílust is választasz, jól áll Neked. Ha megengedsz annyi kritikát is: mindkét posztot 1-2 bekezdéssel rövidebbnek éreztem az ideálisnál, mintha a végüket kicsit türelmetlenül zártad volna le.
De sebaj, ha a jövőben 9 naponként fogsz posztolni, a vén kaporszakállú meg fog áldani az egész családoddal együtt, az egyszer kurvaisten.

@Közbiztonság Szilárd: bizonyára frusztráló érzés, csórikám, ha rá kell döbbenned (legfeljebb) átlagos intellektusod korlátaira, és ilyenkor érthető, ha keresel egy szemétdombot, ahol jól kioszthatod a Nálad (is) hülyébbeket; de legközelebb körültekintőbben válassz! Olvass bele több posztba, és csak akkor ugass bele, ha 100%-ig biztos vagy benne, hogy nem csak Magadból csinálsz pecsétes retardáltat. Nem is (elsősorban) azért, mert Ogre felhúz a fingófára, hanem mert nem fogja hatékonyan oldani a komplexusaidat, hogy ezen a blogon még a hülye is akadémikus Hozzád képest.

IzomTibi · http://tibor.blog.hu 2012.02.24. 09:54:14

@Közbiztonság Szilárd: igazad van, én vagyok a nagyobb fasz. a rutinoddal elvertél.

@/ms: de szép bók.

IzomTibi · http://tibor.blog.hu 2012.02.24. 10:48:52

@Paladdin: virágozzék ezer kapor, köszönet!

Vérnyúl, Döme, Dagi, Fufu, avagy a Jó, a Rossz, és 2012.02.24. 12:29:57

@Elvis_1970:

tévedsz.
helyesen:
raLY vagy gecC!

köszönöm a figyelmet, a grammarnazi voltam.

nick a nevem 2012.02.24. 17:36:39

pállott klaffogás, amint a szőrös herék a szerelem völgyének ütköznek?

EPIC bzmg! :D

Kurtz ezredes · http://gyuloltellensegeink.blog.hu 2012.02.24. 18:40:05

@Közbiztonság Szilárd:
Öröm látni a blogoszféra legokosabb emberét. Te tényleg mindenhol ott vagy?

___________________________ (törölt) 2012.02.24. 23:27:40

@IzomTibi: nyugi Tibi, szerintem a hombre pont azt csinálja, amit te szokol: irónia, szarkazmus, paródia, nemkomolyanvenni. Úgy értem, hótt komolyan ekkora kretén senki sem lehet, mer' az olyan ide se talál. Ez biztos poén, amolyan tanárbácsis játék.

Imurai 2012.02.24. 23:56:53

"a férfi barna, titokzatos tekintete, mely bongyor fürtjei alól lestek rá, átjárta testét. izmos, erős, nomád****** keze egy wc-pumpát szorongatott határozottan."
Komolyan felröhögtem, nem bírtam tovább :D i think i lol'

Imurai 2012.02.24. 23:57:34

*I think i lol'd myself

Eryslay 2012.02.26. 13:25:19

bazdmeg. ez más, mint a többi, de már az előző is ilyen irányba ment el, modorosblog-szerű lett, mármint jobban belehelyezkedtél a karakterbe. fúj, ez hatásos lett.

Dr. Panasz Muki 2012.02.26. 20:02:16

Hú ez nagyon szomorú: "amint egy férfi nem az ágyhuzatra élvez el, hogy utána ő mehessen leszedni, kivinni a mosógéphez, keresni mások huzatot, újra felhúzni és közben még egy szendvicset is csinálni a férfinek?"
Tudom, végtelenül naiv vagyok, de létezik ilyen? Hogy nem rúgja le magáról ezt a faszt, hogy verje ki neked a kettőhúsz?
Én speciel az első vessző után elváltam, a többi mondatrészt szerencsére nem kellett átélnem.

Dr. Panasz Muki 2012.02.26. 20:03:54

Egyébként én is Heraklionra emlékszem (hát ja, én is voltam! :D), és persze a gugli is, meg a wiki is Herakliont hoz. Tibor rulez.

shadow555 2012.02.27. 00:04:03

@Közbiztonság Szilárd:
Az általad fogalmazott levél mondanivalója nem lep,mivel látom rutinos gyökér vagy,hiszen több blogon is hasonló jellegű kritikáknak adsz hangot.
A nevetséges és szánalmas az az a tény ,hogy rossz embernek címezted,mert a több blog bejáratott pecsétes retardáltja és komplexusoktól frusztrált pattogó senkiházija az Te vagy.Ez látszik a mélyre hatoló önkritikádon,amit másokra próbálsz kivetíteni védekezés gyanánt
.Ami még nagyobb csicskára vall személyedben az inkább az,hogy az általad fikázott író kitalált karakterével fenyegetőzöl.
Na mindegy rád hagyom a további szánalmas kritizálás lehetőségeit,mivel az a jellemed része,Te magad sem tudsz rajta változtatni,csak innen pusztulj inkább a többi a te dolgod...

mojoking77 2012.02.27. 00:04:25

Haaaat... oooo.. ize, na.
De azt mindenkepp.
Nem igazan tudom hova tenni. Lehet, ha lett volna irodalmi eloeletem (azaz olvastam volna akar csak egy Harlequin konyvet, vagy neztem volna fel percnel tovabb a Zone Romanticat)ment volna. De igy csak a gyomrom forgott. De ugyanakkor nem volt rossz na.Talan meg egyszer nekifutok..
Es Ja Tibi, kerlek, most ne zard ki a trollt, multkor is pont akkor dobtad ki a hulye kis picsat, mikor kezdett erdekesse valni a jatek.
@Dr. Panasz Muki: Hihi... Nem 17 evesen kell ferjhez menni, sok dolog neked sem lesz mar gond 10-15 ev mulva..

dr. Közbiztonság Szilárd 2012.02.27. 02:15:26

@shadow555:
Gondolom, ezt meg a kurva édesanyádnak írtad, csak rosszul címezted.

mojoking77 2012.02.27. 05:39:31

@dr. Közbiztonság Szilárd: Puha vagy Bela. Tudod te ezt kemenyebben is nem? Szerintem itt tolhatod meg egy kicsit, mielott kivagnanak innen is , mint macskat...

mikerbiker 2012.02.27. 11:25:25

Zsír a cucc Tibi,mint mindíg.
Engedj meg egy jó tanácsot: Az ilyen Kukacdoktor-Szilárd féle önkéntesrendőr utánzatokat én kimoderálom a gecibe(faszom a demokráciába!!),éppen úgy,mint ahogy kimoderálták a sutyerákot anno a testülettől is,miután hajsütő vasat dugott egy szemtanú picsájába mer szerinte nem mondott el mindent....

Közbiztonság Szilárd 2012.02.28. 13:31:24

@mojoking77:
Jé, honnan tudod a nevem, baszod? Bejutottál a gépemre?

Egyébként szerintem téged nem bántottalak, az meg, hogy kivágnak, szerinted mennyire zavar?

@mikerbiker:
Ja, hogy ez - meg a tiéd - olyan blog, ahol csak dicsérni lehet a szerzőt, bármennyire szarul ír is?

Ezt elfelejtettétek közölni az impresszumban.

mikerbiker 2012.02.29. 20:01:11

Naná,hogy nem felejtettem el...a legelső bejegyzésem pontosan erről szól...és igen, nyalizz!!!

dH2K · http://dh.squidcode.com 2012.03.02. 06:23:46

ez annyira sulyos, hogy szinte kedvet kaptam megirni elso londoni elmenyeim egyiket, melyben az angolul alig beszelo, vendeglato bebiszitter ramparancsolt egy afterpartyn a 20. szulinapjan, hogy marpedig forditsam le hogy mindenki hallja a szobaban, hogy ma mindenki megdughatja, de egyszerre csak max 4 (bar eleinte ellenkeztem a forditassal, miutan mogorvan ramparancsolt, engedtem, es igy az eksun is bekovetkezett, bar sokan akik sorbanalltak, meguntak es hazamentek kozben). ezt kozelrol latva egeszen sajatos allaspontom alakult ki a magyar, kulfoldon dolgozo bebiszitterekrol, es hazvezetonokrol, mely hosszu eveken at tartotta magat.

IzomTibi · http://tibor.blog.hu 2012.03.02. 16:36:05

@dH2K: - "you can fuck me but only 4" - for what? és dobtak a lába elé kis aprót?

Ács Ferenc 2012.03.21. 09:49:18

Ez a tibi tényleg egy zöld majom? Hatszopö?

Vérnyúl, Döme, Dagi, Fufu, avagy a Jó, a Rossz, és 2012.04.02. 12:25:18

www.nokert.hu/index.php/irodalom/irodalomkritika/1003-a-vampirromanc-indiszkret-baja-empowerment-vagy-a-nk-opiuma-1-resz

A vámpírrománc indiszkrét bája: empowerment vagy a nők ópiuma? – 1. rész

1. A dilemma előzményei, személyes tapasztalatok

Mind a vámpírtörténetek rajongójaként, mind feministaként előbb-utóbb elkerülhetetlenné vált számomra, hogy ideiglenesen hátat fordítsak a klasszikusoknak és az olyan, mainstreamnek cseppet sem minősülő mai, igényes szerzőknek, mint Anne Rice, Whitley Strieber, Suzy McKee Charnas, Jewelle Gomez vagy Poppy Z. Brite; és enyhe bizalmatlanságom dacára közelebb merészkedjek a még a hipermarketekben is embermagasságú halmokban álló, többnyire vörös-fekete színekben pompázó, könnyedebb műfajt képviselő újdonságokhoz, melyek az elmúlt úgy öt évben már-már irracionális népszerűségre tettek szert, főleg fiatal nők körében.

Az imént említett szerzők szofisztikáltan, igényesen megírt, történelmileg megalapozott, morális kérdéseket feszegető, filozófiai, pszichológiai mélységekbe szántó regényei után, bevallom, meglehetős ellenszenvvel olvastam végig a Twilight Saga köteteit, és ha oktatóként, előadóként kénytelen voltam ezekről nyilatkozni, (utólag kissé szégyenkezem, de) fölényeskedő iróniával, átlátszó humorba csomagolt ítélkezéssel tettem. Sokan persze (mindkét nemből!) vigyorogva kacsintottak össze velem; de abban is biztos vagyok, hogy Meyer, L. J. Smith, J. R. Ward és más népszerű szerzők rajongói kevésbé örültek e hozzáállásomnak.

További olajat öntöttek a tűzre az amerikai feministák szigorú Meyer-kritikái, melyek kérlelhetetlenül kimutatták a regények nőellenes tartalmát; és az a tény, hogy ezzel párhuzamosan magyar kommentátorok (pl. Mörk Leonóra – A vámpír vonzásában c. kötetének szerzői) a jelenség láttán a feminizmussal kapcsolatos elmarasztaló prekoncepcióikat vélték beigazolódni. Utóbbiak ugyanis a vámpírrománc körül csapott már-már hisztérikus érdeklődést az emancipáció előtti időkre és a „hagyományos nemi szerepekre”, a férfidominanciára irányuló nosztalgikus vágynak tudták be.

Nem csoda, ha bosszankodva szemléltem a jelenséget, és úgy gondoltam, az másra sem jó, mint hogy a sokadik rúgással padlóra küldje a hazánkban egyébként is még csak kókadozó, százesztendős álmából nehézkesen ébredező feminizmust, női öntudatnövelést.(Még feltétlenül feministának sem kell lenni ahhoz, hogy egy olvasót bosszantson - nem én adtam a becenevet és a jelzőt - Béna Bella szájtátisága.)

E meggyőződésemben egyrészt a könyvtári előadásaimon szerzett tapasztalataim ingattak meg: az ott összegyűlt Twilight-rajongók személyében (akiknek, a könyvtárosok kérésére, a klasszikus előzményekről beszéltem) nagyon okos, szimpatikus, érdeklődő, nyitott gondolkodású lányokkal találkoztam, akik egyszerűen olvasni szerető embereknek, és nem a populáris kultúra elbutított, agymosott áldozatainak tűntek – mint amilyennek a hétköznapi diszkurzus Meyer olvasóit beállítani igyekszik! Másrészt, elgondolkodtatónak bizonyult számomra itt, a nőkért.hu-n egy olvasónkkal folytatott beszélgetés: az Anne Rice-cikk alatt Inamorata leírta, hogy egyrészt, a nők olvasási szokásainak becsmérlése a nőgyűlölet egy formája, másrészt, a szabadidő eltöltésének maszkulin(itással társított) populáris formáit (ugye jellemző módon a fiatal férfiak se Shakespeare-t és Proustot bújják!) jóval kevesebb társadalmi lenézés övezi, holott azok – tehetjük hozzá – a vámpírregényeknél jóval károsabbak is lehetnek (pl. számítógépes játékok, pornó).

A feminista kritika a nyolcvanas évekig káros, a nőket a patriarchális társadalomban meghatározott „helyükre” küldő, mintegy agymosó backlash-jelenségnek tartotta a szerelmes regényeket ("dope for dupes"). El kell ismerni: ha szemügyre vesszük a műfaj történetét és megkülönböztető jegyeit, narratív jellegzetességeit, van ebben a megközelítésben is igazság.

2. A szerelmes regény története és jellegzetességei a feminista kritika tükrében

A „románc” szó eredetileg a középkori lovageposzokra vonatkozott, melyek középpontjában egy hős, és annak különböző próbákkal nehezített küldetése áll. A románc modern, „szerelmes regény” értelmében a küldetés és a hősiség fogalma igencsak leszűkült: a hős(nő) mindössze az áhított férfival való párkapcsolatért küzd. (A szélesebb látókörű, nagyobb célokért küzdő női hősök – akiknek életéből nem feltétlenül hiányzik a szerelem, de nem tölti be azt kizárólagosan! – a fantasy-be szorultak vissza.) Az első ilyen értelemben vett „románcnak” általában Samuel Richardson Pamela, or Virtue Rewarded c. 1740-ből eredeztethető episztoláris regényét tartják, melyben a címszereplő szolgálólány elutasítja a ház urának illetlen ostromát, mire a fiatal férfi beleszeret, feleségül veszi, így az erény jutalma a társadalmi felemelkedés lesz.

A szerelmes regény egyik csapdája abban rejlik, hogy az eseményeket női perspektívából, de patriarchális értékrendnek alávetve ábrázolja; a nőközpontúság, mint tudjuk, nem feltétlenül szolgálja a nők érdekeit! (Lásd: igencsak nőközpontú az Odaadó feleségek kézikönyve is…)

A műfaj egyik potenciális vonzerejét a főhősnő karaktere adja. A központi női szereplő valóban nagyon eszes, találékony, bátor, szívós, a végletekig kitartó és sosem fogy ki az elszántságból és az ötletekből: ugyanakkor – másik csapda – mindezen tulajdonságait csakis a férfi meghódítása és megtartása érdekében veti be. Ebben a való élet tendenciái tükröződnek vissza. Cheryl Benard és Edit Schlaffer „Tűsarkú cipőben hátrafelé” c. könyvükben (1989), több tucat női élettörténet elemzése által arra a következtetésre jutnak, hogy a nők, a szocializáció folytán, a való életben is hajlamosak meglehetősen rosszul csoportosítani energiáikat: esetükben a fontossági sorrend aránytalanul elmozdul a magánszféra javára. Azaz a munka világában, vagy a tanulás terén sokkal hamarabb hajlamosak feladni az elképzeléseiket, vágyaikat; ellenben sokszor arra méltatlan férfiak megtartása érdekében végtelen szívósságot, irracionális makacsságot és meddő „kitartást” tudnak felmutatni. (Például: azt mondják, nincs energiájuk a szakításhoz, de egy rossz kapcsolat elviseléséhez évtizedeken át van.)

A műfaj további – és egyben leginkább problematikus – jellegzetessége, hogy többnyire konzervatív végkifejletbe torkollik: „a női Bildung a hálószobában véget ér”. Az akkoriban keletkezett regényekben, amikor a nők még nem tanulhattak, hivatást nem vállalhattak, és családjuk nemritkán érdekházasságokba kényszerítette őket, érthető és egyben „sikeres” befejezésnek, a női főszereplő győzelmének minősül a kívánt férfival kötött szerelmi házasság.

Ugyanakkor a szerelmes regények, melyek töretlenül népszerűek maradtak a nők emancipációja után is, a társadalmi változásokkal párhuzamosan nem újultak meg: bennük a nők egész lényét, életét betöltő célja a szerelem (méghozzá az őt feltélenül alárendelő szerelem) keresése és az érte való küzdelem maradt (ergo a nők ezekből "megtanulják", hogy az életük, személyük férfi nélkül értéktelen), mely aztán továbbra is egyenlőtlen, konzervatív házasságban, a nő háztartásbeli családanya szerepében csúcsosodik ki (és nem pl. egy kölcsönös megbecsülésre épülő, egyenrangú házasságban).

A szerelmes regény unos-untalan visszatérő, anakronisztikus eleme a férfi felsőbbrendűség és a női alávetettség dicsérete, esztétizálása, veszélytelennek, sőt minden nő által nyíltan vagy titkon vágyottnak feltüntetése. Gyakorta szokás a szerelmes regényeket azzal védeni, hogy azok akár feminista üzenetet is hordoznak, mert a nők döntéseiről, választásairól szólnak: a baj csak az, hogy a kívánatos opció minden esetben az otthon maradó feleség szerepe, melynek kiszolgáltatottságáról, lehetséges problémáiról e művek „elfelejtenek” szólni.

A hős férfi a macsónak, a lovagnak és a lírai lelkű költőnek egyfajta groteszk keveréke: mindegyikből csak a hősnő számára kívánatos elemeket foglalja magában. Az alfahím (mert hogy a főszereplő férfi alapvetően mindig alfahím, akit aztán a hősnő a kívánatos mértékig „megszelidít”, úgy, hogy a felsőbbrendűsége ne sérüljön) undoksága, faragatlansága „természetesen” túláradó érzelmeket takar; dominanciája, birtoklásvágya, féltékenykedése a női szereplő számára veszélytelen, sőt izgató és védelmet, biztonságot adó. Sok esetben valóban veszélytelenül kakaskodnak e hősök, ám – és ez ideológiai szempontból még kifogásolhatóbb – előfordul a szerelmes regényekben, filmekben a nők elleni fizikai erőszak, sőt a nemi erőszak erotizálása is, ami társadalmi szempontból különösen veszélyes, mert a nőkkel szembeni erőszakot (pl. pofozkodást) férfiasnak (vagy éppen üdvösnek, humorosnak!), és a nő ellenkezését hiteltelennek tünteti fel. Holott a különbség a megjátszott „erőszakot” magában foglaló szexuális fantázia és a valós nemi erőszak közt olyasmi, mint a horrorfilm biztonságos élvezete és az utcán ránk támadó valódi baltás gyilkos közt: azaz a szereplők által kontrollált és kontrollálhatatlan szituációt nagyon veszélyes összemosni, márpedig a románc nemritkán ezt teszi.

Furcsa adalék a témához, hogy számos író, aki ezt a felállást propagálta műveiben, a való életben egyáltalán nem így élt: a viktoriánus Mary Elizabeth Braddon esetében még érthető, hogy mivel saját és gyermekei megélhetését biztosította írással, kénytelen volt a társadalmi elvárásokhoz alkalmazkodni. Barbara Cartland esetében film is készült a furcsa ellentmondásra épülő életéről, de ennél is bizarrabb maga Stephenie Meyer esete, akinek a férje adta fel állását és gondozza három fiukat, hogy a feleség zavartalanul írhassa a nők otthoni, kiszolgáló szerepét népszerűsítő bestsellereit.

(Folytatjuk – a 2. rész a románckritika új megközelítéseiről fog szólni. Bibliográfia a befejező rész végén lesz.)

Magilla bekombinál

Ogre üzeni, hogy jelöljél.

Izomtibi

Tibor az újkori magyar polgár archetípusa. Ami különlegessé teszi az az, hogy munkáinak során sok emberrel kerül kapcsolatba, veleszületett nyitottságának, igazságérzetének, rendkívüli megfigyelőképességének köszönhetően hozzávetőleg 100 szociológus ismeretével rendelkezik.

Utolsó kommentek

Ez van még