Kármán Imre jegyző hatósági ellenőrzés során kissé megszeppenve állt hajnali négykor 450 darab állampolgár között, akik percenként 170-szer hallgatták meg ugyanazt a lábdob hangot egy dark goa partyn már vagy jó négy órája. a tőle jobbra verdeső mókus ennek megfelelően konkrétan 40.800szor vert bele az oxigénbe, mióta betalált a tánctérre, hogy azt nevével ellentétben arra használja, hogy kiizzadja a metadont és a meszkalint. jegyző úr elmerengett egy pillanatig, hogy ezekkel a közmunka program keretében a négyes metrót fél év alatt be lehetett volna fejezni, és elég lett volna hozzá fejenként egy műanyag óvodai lapát. az elmélkedés végén odafordult a balra tőle épp felügyeleti jogokat gyakorló bávány sanyi security feliratú pólóban álldogáló taghoz, akit ha megszólítottak, azt mondták neki, hogy cölöp. mivel a jegyző azzal indított, hogy uram, elnézést, így nem is nézett oda, csak meredt tovább a szórakozókra, olyan erősen, hogy konkrétan azzal támasztotta őket. a jegyző nem adta fel, tovább próbálkozott. elnézést uram, ne haragudjon! mi? fordult hirtelen oda cölöp, mert annak ellenére, hogy nem volt benne biztos, hogy ez neki szól, de a környéken állók közül még leginkább magát tudta elképzelni, mint akire illik a megszólítás. füleki szervező úr mondta, hogy önt keressem a kérdéseimmel. ki? füleki úr, a szervező. ja, a robika. helyeselt cölöp, hogy így már tudja. mondja, ne kíméljen. rutinellenőrzést tartunk, a fiatalok biztonságos szórakozását ellenőrzöm kollégáimmal, akik most füleki úr irodájában vizsgálják át az iratokat. ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy tavaly óta a vonatkozó rendeletnek megfelelően milyen megoldásokat eszközöltek a szórakozók biztonsága érdekében? cölöp nézte az embert, hogy ez most direkt baszakodik vele, vagy mi a kurvaannya. az a kérdés, hogy most má biztonságosabb-e ezeknek a szórakozásuk? fordította le kisvártatva hangosan az elhangzottakat, jegyző úr pedig helyeselt, hogy pontosan.
há nézze. hét éve például volt itt egy buli, a faszomtuggya valamilyen botsáska külföldi jött ide jáccani, afrogeci vagy mi. mármint a neve, nem a faja, azt akkor azt monták nekünk, hogy engedjünkbe mindenkit. a végén a jani talppal nyomtabe a parasztokat, hogy addide a pénzed, aztán takaroggyá be. annyian voltak benn a végén, hogy a pinceablakon a gőz úgyjött ki, hogy háromszor ki jöttek a tűzoltók, mer a lakók be telefonáltak, hogy tűz van. a tűzoltó meg kérdezte mivan. montuk neki, semmi, sok buzi szétbaszva izzad bent, az van, azt párolognak. mi bese mentünk, mer nem lehetett elviselni, nem vagyunk mi állatok. de ezeknek ez nem volt baj, ezek egyenesen ezt kívánták. ha kevesen voltak, bese jöttek. meg mi igazából ha akartunk volna se tuttunk volna be menni, mer erre az egy darab ajtóra, ami ott volt, fel volt tornyosulódva három hernyó, az tartotta az összes többit odabenn. kinyitottuk volna az ajtót, kiborult volna az összes, pedig addigra már egész ügyesen elrendezhették magukat. na, hát erre a tűzoltó megnyugodott, azt el is ment a faszba, a másik két alkalommal csak villogva elmentek az épület előtt. mi meg a janival néztük tovább az utcán a picsákat. akkor ez még így volt.
értem. bólintott a jegyző, majd belenézett a papírjára és írt valamit. azóta készült a rendezvény helyszínére vonatkozó menekülési terv? na az, az készült. bólintott cölöp. még ilyen képzésre is mennünk kellett. azt akkor került fel az a zöld világító geci is a bejárat fölé, hogy ne a falnak rohanjanak a gyerekek, ha van valami. meg valami csóka lerajzolta, hogy hogy fognak menekülni a szórakozók szabályosan, ha lángolnak. ezért került ide középre ez a kordon. néha átesnek rajta, de akkor fel állítjuk, mer állítólag ha menekülni kell majd akkor ki fogják tudni kerülni.
korábban nem is voltak ellenőrzések? kérdezősködött tovább jegyzetelve a jegyző. a' faszba ne lettek volna. állandóan voltak. jöttek ki kommandóval, fekete ruhában, rendőrökkel, annyian voltak, azt hittem bejön mögöttük a pápa. de nem, csak keresték a matricákat a dj gyerekek lemezein zseblámpával. azt ha találtak egyet, amin nem volt, lenyugodtak, elvitték a djt a picsába az összes motyójával mi meg beraktunk egy mix cédét a parasztoknak, azt csókolom.
most is csak ketten vannak? faggatta tovább a jegyző, fel sem nézve a papírjaiból. a faszt. nyolcan. pedig régen mikor nyílott a hely, lejöttek a benszülöttek, érti kikre gondolok, huszan. ott basztuk ki őket, azon a lukon, pedig akkor se voltunk nyolcan. nahjo az igaz, hogy akkor még lehetett viperázni, rábasztál kettőt a tarkójára, májusban is csinált hóangyalt. jójó, tudom hogy ilyet má nem lehet, ne nézzen. most szépen meg várom, míg egymást megverik, aztán aki nagyobb rambo volt, azt udvariasan megkérjük, hogy menjen ki, ha meg nem csinálja, fölsegítjük a földön fekvőt és kivisszük az utcára és letesszük. nehogy tovább verjék. ugyanez a dolog, ha valaki szét bassza magát és fölfordul. nem hiányzik a balhé. ment haza a nagymamától gyalog, megivott négy deci ginát, elfeküdt a járdára. nem kell ehhez bulizni, az ilyen rémhírektől csak pánik lesz.
mit tud arról, van engedélye a helynek, és ha igen hány főre? váltott gyorsan témát jegyző úr. még hozzá is tette, hogy maradjunk a tárgynál, ha kérhetem. hogyafaszba ne lenne engedélye. de volt ennek mindig. mi bejelentettük, az önkormányzat meg tudomásul vette. tudom, hogy ment ez, én is csináltam bulikat egy időbe'. konkrétan egyszer. volt egy üres raktárépület a csömörinél, na azt kisasoltuk a haverral, mert voltunk mi már elég buliba, tudtuk hogy van ez, fölokosodtunk már. haver nője beszélt angolul, írt levelet mondom is kinek... mindegy, nem jut eszembe, köcsög egy neve volt. a lényeg, hogy ismert dj volt, német vagy holland, valami ilyesmi. el is jött, háromezer euróért, kimatekoztuk minden, eljönnek mittomén kettő-háromezren, belépő, pia, szakítunk is. nyomtunk szorólapot, minden. bulit bejelentettük, mondták jóvan csináljuk, nincsenek szomszédok, egy nyugger picsája se fog izzadni, más úgyse számít. még a viva is kijött forgatni, az a szőke picsa jött, meg valami ötvenes bűnöző palija, végig ült a sarokban, azt azt figyelte ki sasolja a csaja seggét. nade minek volt az egész, mert baszórolád volt, ránk szerveztek, azon a hétvégén volt valami geci nagy buli meg három másik is, szórólapozást is elbaszta a dénes, most nem lényeg, a lényeg hogy este százan lengedeztek, mint fing a szélben. totál bukó volt az egész, frankón mint az állott rozmárgeci. végén jött oda a dj, hogy akkor adjuk a lóvé másik felét, mondtam neki, hogy takarodjál geci, hát a faszom se volt kiváncsi rád, azt itt jössz a lóvéval, mint egy buzi zsidó, menj haza a geci kurva anyádba, mert nyakon baszlak, így. haver csaja meg közben frankón fordította, fakkmadör meg minden. az ideg megbaszott, főleg hogy a hyperen meg ugyanakkor ötezren voltak, sok igénytelen geci drogos. a lényegre, ha kérhetem, köszörülte meg a torkát a jegyző újfent. na, a lényeg az az, hogy most már nem így van, kellett csinálni mérést meg minden, azt megállapították, hogy itt egyszerre 450 ember lehet biztonságosan, pedig tavaly voltak itt ezerötszázan is, senki le se szarta. na mindegy, szóval 450-en vannak, ez tuti, mert a karcsi áll a bejáratban és strigulázik. elvileg ha kimegy valaki, azt kihúzza, de nem akarja elbaszni, ezért az első három órába nem is mehet ki senki. fő a biztonság.
ez így van, helyeselt jegyzetelés közben a jegyző, és maga előtt megjelent az opera képe, ahogy megy fel a lépcsőn, higgadtan, nyugodtan a feleségével az oldalán. mondjuk szerintem nem az a 450 van nagyobb biztonságban, aki itt van, vette újra át a szót a cölöp, miközben ő meg elképzelte, ahogy fáklyaként lobogva rohannak a goások az ajtó felé, mert azok ezen az ajtón ugyanúgy nem mennek ki, mint ezerötszázan, hanem az a kb. ezer, aki be sem jöhet. én sem értem miért kell ilyen helyekre járni, vonta le helyeslően az elhangzottakból következtetést az ötvenhatéves közszolga, miközben fél szemmel azt figyelte, ahogy egy nyolcadik kerületből kiszorult összetapadt hajú hajléktalan színes botokkal játszik a zenére, amit ők úgy neveznek.
egyébként önnek, mint szakmabelinek mi a benyomása, biztonságosabbá vált az elmúlt időszakban a szórakozás, vagy van más, ellenkező előjelű tapasztalata? kérdezte a biztonsági embertől, aki a botosemberhez képest sportos, életerős fiatal benyomását keltette. hát a fasz tudja, vonta meg életerős vállait cölöp. ott van az a két gyerek, aki nemrég beginázta magát, aztán meghaltak, meg most is összeszurkáltak valami tagot, múlt héten pedig a szomszédban meghalt egy kissrác, mert rosszul lett a tánctéren, aztán 46 perc alatt ért ki a mentő.
nem így értettem, összességében kérdeztem. ja, összességében! hát úgy, összességében, persze. volt a tovább képzés is, meg minden. mosolygott cölöp, amit jegyző úr viszonzott és kézszorítást követően higgadtan, nyugodtan távozott a zöld exit felirat alatt.
lehet át kéne javíttatni kijáratra, az egyértelműbb, gondolta még elfelé menet.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
